Azaz mi mindenre kell egy fordítónak figyelni...
Egy régi kedves ügyfelem keresett meg a napokban új projektjével, amely eredeti szakmámhoz, az oktatáshoz kapcsolódik. A téma a személyiségfejlesztést – ami mindig is érdekelt – és az oktatást kapcsolja össze és a különböző viselkedés-típusok definiálásával próbál hatékonyabb eszközöket adni a pedagógusok kezébe, akik ezáltal könnyebben tudják az egyén viselkedését értelmezni és annak megfelelő módszereket választva tudnak vele eredményeket elérni. Tudatos, hatékony és célravezető szemlélet ez, ráadásul elég modern is, a megújulásra pedig mindenkinek szüksége a karrierje bizonyos szakaszaiban.
Mivel maga a szöveg közel áll hozzám, mind érdeklődésemet, mind szakmámat tekintve, a fordítás egyáltalán nem okozott nehézséget, nagyon rövid idő alatt sikerült elkészíteni. Fordítástechnikai szempontból azonban hadd emeljek ki egy-két érdekességet. A forrásszöveg amerikai, természetesen, és mint ilyen, telis-tele volt reáliákkal, amelyek fordításával kapcsolatban több tényezőt is figyelembe kellett venni. De előbb tisztázzuk, mik is azok a reáliák a fordítandó szövegben? "A reália azon tárgyak gyűjtőfogalma, melyek egy-egy kultúrára, nyelvközösségre jellemzőek, és egy másik kultúra számára ismeretlenek." (Klaudy Kinga, 1997) Mielőtt példákat mondanék rájuk, fontos ismerni a szöveg célját és a célközönséget is, amelyek az egész fordított szövegre kihatással vannak, stílusát, szóhasználatát, nyelvezetének egyszerűségét/bonyolultságát tekintve. Miután az ügyféllel ezeket egyeztettem, munkához is láthattam.
És akkor jöjjenek most a példák. A szöveg az egyik viselkedés-típust a következőképpen írja körül:
"You are proud of the child who, in high school, will be the school's football quarterback, captain of the basketball team, star of the drama club, editor of the school newspaper, or, in lower grades, is a school crossing guard or classroom leader."
Csak ez az egy mondat hemzseg a reáliáktól, a high schooltól kezdve egészen a classroom leader-ig bezárólag, hiszen egy magyar oktatási rendszerben kiforrott pedagógus számára nem biztos, hogy pl.: a quarterback szó, amelynek nincs magyar megfelelője, mond valamit, arról nem is beszélve, hogy a zebrán átkelést segítő kisiskolásokat (school crossing guard) is csak maximum amerikai filmeken látott az ember, ha még nem járt az Egyesült Államokban, iskolaidőben. Ha viszont körülírásba bocsájtkozunk, a szöveg lendülete megtörik, nem lesz gördülékeny, egyszóval rossz lesz olvasni, ami pedig a minőség rovására megy, arról nem is beszélve, hogy a fenti példák lefordítva nem teszik plasztikussá az adott viselkedés-típus jellemzőit egy átlagos magyar befogadó számára. Mi tehát a megoldás? Ebben az esetben én a magyar kultúrkörben megfelelő szerepek megkeresése mellett döntöttem, így lett a quarterback-ből a focicsapat legjobb csatára, a crossing guard-ból pedig az osztály igazi vezéregyénisége. A fordítás nem pontos, de a leírás a célközönség számára kézzelfoghatóbb, a fordított szöveg pedig, ahogy ügyfelem fogalmazott "jól olvasható" és ez a prioritás, amelynek oltárán a pontosságot ez esetben fel kellett áldozni. És ez így van jól.
Technikai részről is fejlődtem ez által a projekt által is, hiszen mivel egyre több szkennelt dokumentumot kapok, amivel nehéz dolgozni, ezért fejlesztettem az eszközparkomat, így az ilyen dokumentumok feltörése (a varázsszó az OCR - Optical Character Recognition [optikai karakterfelismerés]) sem okoz problémát. A hozzáadott értéket tekintve pedig a dokumentum grafikai szerkesztését emelem ki, hiszen ezáltal ügyfelem igényei szerint alakíthattuk ki az anyagot, amely így összhangba került weboldala (és ingjei - lásd a promóvideót) színeivel.
Jó böngészést, jó tanulást mindenkinek!